FAIL (the browser should render some flash content, not this).
Pénzkezelés helyesen
PDF Nyomtatás E-mail

Ahhoz, hogy pénzkezelésünk megfelelő legyen több, a Számviteli törvényben rögzített szabályt kell betartanunk. Tudnunk kell, hogy a pénzmozgással kapcsolatos bizonylatok (bevételi és kiadási pénztárbizonylat, időszaki pénztárjelentés) szigorú számadású bizonylatnak minősülnek, tehát ezekről (ha azok nyomtatványboltban megvásárolt számozott nyomtatványok) nyilvántartást kell vezetnünk, elektronikus bizonylatok esetén pedig az alkalmazott ügyviteli programnak kell az ellenőrizhetőség biztosítására alkalmasnak lenni.

A pénzkezeléssel kapcsolatos legfontosabb szabályokat egy, a Számviteli Politika keretében kidolgozott belső szabályzatban (a Pénzkezelési Szabályzatban) kell rögzíteni.

A Pénzkezelési Szabályzatban rendelkezni kell többek között:
  • a pénzforgalom rendjéről
  • a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről
  • a pénzkezelés felelősségi szabályairól
  • a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről
  • a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról
  • a pénzszállítás feltételeiről
  • a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a nyilvántartás szabályairól
A legtöbb tévhit a napi készpénz záró állomány maximális mértékének megállapításával kapcsolatban merül fel. Sokan azt hiszik, hogy elegendő a havi záró állomány mértékének a törvény által előírt értékhatára alá kerülni, vagy éppen fordítva: megijednek, ha egy nap, záró értéke az értékhatár fölé kerül.
Nézzük, miként fogalmaz ezzel kapcsolatban a Számviteli törvény!
 
 „A …napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga … nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 2 %-át, illetve ha az előző év összes bevételének 2 %-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot.”
 
Mit jelent ez a gyakorlatban?
 
Először is az értékhatárral kell tisztában lennünk. Ha például „A” vállalkozás előző évi összes bevétele mindössze 1 000 000 Ft volt, függetlenül attól, hogy ennek 2 %-a mindössze 20 000 Ft, rá az 500 000 Ft-os maximális értékhatár vonatkozik. Azonban „B” vállalkozás előző évi összes bevétele 100 millió Ft volt, ezért a pénzkészlet maximális értékhatára ennek 2 %-a, azaz 2 millió Ft lehet. Az értékhatár számításánál mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás évében az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.
 
A másik dolog, amit helyesen kell értelmeznünk, a napi átlag fogalma. Ha úgy tetszik havonta egy mellékszámítás keretében a napi záró állomány adatokból, a hónap napjai számával történő osztással egy napi átlagot kell számolnunk az adott hónapban.

Ha például egy induló vállalkozás (nincs pénztári nyitóegyenleg) egy 31 napos hónapban, mondjuk a hónap első napján, 1 millió forintos készpénzes bevételhez jut, de abból 500 ezer forintot csak a hónap utolsó napján fizeti be bankszámlájára, akkor formálisan hó végi egyenlege nem haladja meg az 500 ezer forintot. Hó végi pénztári záró állománya  nem több, mint a megengedett értékhatár (ha rá ez az értékhatár vonatkozik), azonban mégsem felel meg a „napi átlag” követelménynek. A napi átlag ebben az esetben ugyanis (30 * 1 000 000 + 1* 500 000)/31 = 983 871 Ft.