FAIL (the browser should render some flash content, not this).
A 10%-os társasági adómérték
PDF Nyomtatás E-mail

A téma különösen aktuális, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 8-ai beszédében ismertette többek között a várhatóan 2011-től hatályba lépő adótörvény változások fő irányait, s egyebek mellett nagy visszhangot váltott ki a kedvezményes (10 %-os) társasági adómérték alkalmazásához szükséges társasági adóalap 50 millió Ft-ról 500 millió Ft-ra történő növelésének terve.

A híradások azonban nem szólnak általában arról, hogy számos más feltétel egyidejű fennállása szükséges ahhoz, hogy a kedvezményes adómérték alkalmazható legyen.

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a társasági adó mértékére vonatkozó 2010. évben hatályos szabályokat:

  1. A társasági adó általános mértéke a pozitív adóalap 19 %-a.
  2. A társasági adó törvényben rögzített feltételek esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 %, az e feletti összegre 19 %.
  3. A 10 %-os adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha

    • Az adóévben nem vesz igénybe adókedvezményt. (Vigyázat az adóalap csökkentő jogcímek érvényesítése nem adókedvezménynek minősül!)
    • Az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma. (Az átlagos állományi létszám kiszámítása úgy történik, hogy a havonkénti létszámadatokat összeadjuk, majd osztjuk a hónapok számával. Törtszámnál a kerekítés szabályait alkalmazzuk, így előfordulhat olyan szituáció is, hogy 1 fő az átlagos állományi létszám nem teljes éves foglalkoztatás esetén is!)
    • Az adóalapja, vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és az azt megelőző évben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum (összes bevétel 2 %-a) összegével megegyező, annál nem kisebb.
    • Az államháztartási törvényben, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik. (Az említett törvények megsértése miatt az adóévben és az azt megelőző adóévben nem szabtak ki munkaügyi bírságot, vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot.)
    • Az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének (2010-ben ez 147 000 Ft.) adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. (A leghátrányosabb térségekben székhellyel rendelkező adózónál a minimálbér egyszeres összege a mérvadó!)

     
  4. A 10 %-os adókulcs alkalmazásának további következményei:

    • A „meg nem fizetett” 9 %-nyi adó csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

    • A „meg nem fizetett” adónak megfelelő összeget az adóév utolsó napján – az eredménytartalékból történő átvezetéssel – lekötött tartalékként kell kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő 4 adóévben csak meghatározott célra lehet felhasználni. (Pl. beruházásra, beruházás céljára felvett hitel törlesztésére, korábban munkanélküli, illetve legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló, vagy pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre.)