FAIL (the browser should render some flash content, not this).
A K+F tevékenység kedvezményes adózása
PDF Nyomtatás E-mail

Tapasztalatunk szerint nagyon sok vállalkozás nem él azokkal a kedvező adózási lehetőségekkel, amelyeket a társasági adótörvény biztosít a K+F tevékenységet végzők számára, vagy, mert nem ismerik ezeket, vagy azért, mert azt sem tudják, hogy ilyen tevékenységet végeznek.

Még többen vannak azok, akiknek elkerülte a figyelmét, hogy 2010. január 1-jétől már a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető a K+F tevékenység költségeivel, így a feltételeknek megfelelő vállalkozásoknál jelentős adómegtakarítás érhető el.
 
 
Mi tekinthető K+F tevékenységnek?
 
A számviteli törvény főként annak megkülönböztetésében segít, hogy mely tevékenységek minősülnek alapkutatásnak, alkalmazott kutatásnak, illetve kísérleti fejlesztésnek. Eszerint:
  • Alapkutatás az olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, elméletek, törvényszerűségek megállapítása, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. Az alapkutatási eredményeket általában nem értékesítik, konferenciákon, szakmai rendezvényeken ismertetik. 
  • Alkalmazott kutatás olyan, új ismeretek megszerzésére irányuló vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél (Pl. egy, vagy korlátozott számú termék, eljárás, módszer, rendszer) érdekében végeznek. Eredményeit gyakran szabadalmaztatják, vagy titkosítják. 
  • Kísérleti fejlesztés az a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, márt létező tudásra támaszkodó rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése, vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. A kísérleti fejlesztés során tulajdonképpen a kutatási fázisban szerzett ismeretek tesztelése, programmá alakítása zajlik. Tipikus példája a kísérleti fejlesztésnek a szoftverfejlesztés.
Ha valaki bizonytalan abban, hogy az általa végzett tevékenység egyáltalán kutatási, fejlesztési tevékenység-e, legjobban teszi, ha pontos fogalom meghatározásért a Frascati kézikönyvhöz fordul (letölthető a Nemzeti Innovációs Hivatal honlapjáról), ugyanis a társasági adótörvény is ezekre a fogalmakra hivatkozik.
 
Az OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) 1963 júniusában rendezte meg a kutatás és fejlesztés (K+F) statisztika nemzeti szakértőinek találkozóját az olaszországi Frascati városban. E találkozó eredményeként született a „Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára” című dokumentum első hivatalos változata, amelyet azóta, általában Frascati kézikönyv néven emlegetnek.
 
A Frascati kézikönyv nem csupán az OECD tagországokban folyó K+F számára irányadó. Az OECD, az UNESCO, az Európai Unió és számos regionális szervezet kezdeményezésére a világszerte folyó K+F felmérések szabványává is vált.
 
 
K+F tevékenység kedvezményei a társasági adótörvényben
 
A társasági adótörvény többféle módon „támogatja” a K+F  tevékenységet:
  • Az adóalap csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségeivel. (A 7.§. 1. bek.  t) pontja, illetve a 17-18. bek. alapján)
  • A már kiszámított adóból ismételten levonható a közvetlen bérköltség 10 vagy további 15 %-a (A 22. §. 9-10 bek. alapján)
  • Fejlesztési kedvezmény címén a társasági adó csökkenthető a jelen értéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás esetén a 22/B § (1) f) pontja, a 22/B § többi bekezdése és a 206/2006 (X.16) Kormányrendeletben meghatározottak szerint. (E kedvezménnyel annak bonyolultsága, speciális jellege és helyhiány miatt részletesen nem foglalkozunk.)
A 7. §. 1. bekezdésének t) pontja szerinti adóalap csökkentési lehetőség gyakorlatilag azt jelenti, hogy a feltételek fennállása esetén az adóalap meghatározásakor a K+F tevékenység közvetlen költségeit a vállalkozás kétszeresen számolhatja el.
 
Fontos azonban, hogy csak az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei vehetők figyelembe adóalap csökkentő tényezőként. Nem csökkenthető az adóalap azokkal a K+F szolgáltatásokkal, amelyeket a vállalkozás belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve vett igénybe.
 
A fel nem sorolt gazdálkodóktól (pl. költségvetési intézménytől) igénybe vett szolgáltatás is csak akkor számolható el adóalap csökkentő tényezőként, ha a szállító nyilatkozik arról, hogy a végzett kutatási, fejlesztési tevékenységet saját tevékenysége körében végezte és azt nem az említett körtől igénybe vett szolgáltatás útján teljesítette.
 
Példa (1): A vállalkozás az adóévben összesen 10 000e Ft összegű bevételt realizált. Az összes költség és ráfordítás összege 6 000e Ft volt, melyből 3 000e Ft a K+F tevékenység közvetlen költségeinek összege.
 
Adózás előtti eredmény:           4 000e Ft (10 000e – 6 000e)
Adóalap csökkentő:                   3 000e Ft
Társasági adó alapja:               1 000e Ft
Társasági adó (10 %)                  100e Ft
 
 
Kedvezmények későbbi igénybevétele
 
A vállalkozás dönthet úgy is, hogy a K+F tevékenység költségeit kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi. Ebben az esetben a kutatási fejlesztési tevékenység költségeit nem az adóévben számolja el kétszeresen, hanem azt elosztja az amortizációs időszakra, adóalap csökkentésként mindig az adott évi értékcsökkenési leírást figyelembe véve.
 
Példa (2): A már említett vállalkozás a 3 000 e Ft összegű közvetlen költségét aktiválja (az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy az adóév végén). Értékcsökkenési leírást a következő 3 évben számol el. Tételezzük fel továbbá, hogy a következő három évben szintén 10 000 - 10 000e Ft összegű bevételt realizál, mellyel szemben 6 000 – 6 000e Ft költség és ráfordítás áll az aktivált K+F tevékenység értékcsökkenési leírásán kívül, de ekkor már K+F tevékenységet nem végez.
 
Társasági adó megállapítása az 1. adóévben:
 
Adózás előtti eredmény:             7 000e Ft (10 000 - 6 000 + 3 000)
Adóalap csökkentés:                   0
Társasági adóalap:                      7 000e Ft
Társasági adó:                               700e Ft
 
Társasági adó megállapítása a 2.- 4. adóévekben:
 
Adózás előtti eredmény:             3 000e Ft (10 000 – 6 000 – 1 000)
Adóalap csökkentés:                   1 000e Ft
Társasági adóalap:                      2 000e Ft
Társasági adó:                               200e Ft
 
A 2-4. években a társasági adó összege 400 e Ft lenne, ha nem lett volna az 1. évben választott módszer szerint „átcsúsztatva” az évenkénti 1 000 – 1 000e Ft adóalap csökkentési lehetőség, illetve nem számoltunk volna el ezekben az években amortizációt. Tehát az a 600e forintnyi „megtakarítás”, amiről az 1. évben „lemondtunk”, az a következő három évben jelentkezik.
 
Az adóalap csökkentésként figyelembe venni kívánt összeget csökkenteni kell a költségek ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegével. (Ha a vállalkozás a választási lehetőségével élve a költségeket aktiválta, akkor az időbeli elhatárolás segítségével az adott adóévre elszámolt bevétel összegével).
 
Példa (3): Az (1) példában említett vállalkozó az ott említett bevételein kívül további 1 000e Ft vissza nem térítendő támogatást kapott a K+F költségek ellentételezésére.
 
Adózás előtti eredmény             5 000e Ft (10 000 – 6 000 + 1 000)
Adóalap csökkentés:                 2 000e Ft (3 000 – 1 000)
Társasági adóalap:                    3 000e Ft
Társasági adó:                             300e Ft
 
Ha az adózó az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel írásban kötött szerződés alapján, vele közösen végzi, az adózó e tevékenységre tekintettel elszámolt közvetlen költség háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot számolhat el adóalap csökkentésként.
 
Példa (4): Az (1) példában említett vállalkozó K+F közvetlen költségei kizárólag felsőoktatási intézménnyel kötött szerződés alapján, közösen végzett K+F tevékenység kapcsán merültek fel.
 
Adózás előtti eredmény             4 000e Ft (10 000 – 6 000)
Adóalap csökkentés:                 9 000e Ft (3* 3 000)
Társasági adóalap:                    0 Ft
Társasági adó:                           0 Ft
 
Fontos, hogy ebben a konkrét esetben 5 000e Ft összegű adóalap csökkentési lehetőség „elvész”. Jobban jár a vállalkozó, ha az aktiválás és a következő években történő elszámolás mellett dönt.
 
 
Szoftverfejlesztésre vonatkozó kedvezmények rendszere
 
A 22 §. (9) alapján az adózó, az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10%-ának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe, amelyet az adóévben és az azt követő három adóévben egyenlő részletekben érvényesíthet. A megelőző adóév(ek)ben – adó hiányában – nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül igénybe vehető.
 
A 22 §. (10) alapján az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó az előző adókedvezmény mellett további, a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 15 %-ának megfelelő adókedvezményt is igénybe vehet az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben azzal, hogy a megelőző adóév(ek)ben adó hiányában nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül igénybe vehető.
 
Gyakorlatilag tehát egy kis- vagy középvállalkozó, a szoftverfejlesztés címén kifizetett bérköltségének összesen 25 %-át számolhatja el 4 éven keresztül egyenlő részletekben, azaz évenként ennek az összegnek a 25-25 %-át adót csökkentő tételként. Az ilyen címen elszámolható adókedvezmény azonban nem haladhatja meg az adott év társasági adójának 70 %-át.
 
Példa (5): Az 1. Példa szerinti K+F tevékenység közvetlen költségeiből 1 000 e Ft összegű volt a szoftverfejlesztő alkalmazása címén kifizetett bérköltség összege. Kisvállalkozásról van szó.
 
Adózás előtti eredmény:           4 000e Ft (10 000 – 6 000)
Adóalap csökkentő:                   3 000e Ft
Társasági adó alapja:               1 000e Ft
Társasági adó (10 %)                  100e Ft
Társasági adó kedvezmény           63e Ft (1 000 * 0,25 * 0,25)
Fizetendő adó:                              37e Ft
 
 
Formai követelmények, vonatkozó költség nemek
 
A fenti kedvezmények igénybevételének természetesen feltétele az is, hogy a K+F tevékenység költségei a számvitelben legyenek elkülönítve kimutatva, megfelelően dokumentálva, és bizonyítható legyen,  hogy az K+F tevékenységhez kapcsolódik. A számvitel belső szabályozási rendszere legyen felkészítve a költségelszámolás szabályozására, az önköltség megállapítására. A szoftverfejlesztők közvetlen bérköltségét támasszák alá a munkaköri leírások, óraelszámolások stb.
 
A K+F tevékenység közvetlen költségeinek tekintendők azok a kutatás, fejlesztés érdekében felmerült költségek: 
  • amelyek a K+F tevékenység során létrehozott termék, eszköz, előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek
  • az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak
  • az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatóak
  • olyan költségek, amelyek saját tevékenység körében merültek fel. Olyan tevékenységhez kapcsolódnak, melyeket a vállalkozás saját eredményére és kockázatára végez, a saját tevékenysége részeként más vállalkozás megrendelésére teljesít.
A K+F tevékenység közvetlen költségei például:  
  • A K+F tevékenységet végző alkalmazottak bérköltsége (közvetlen bérköltség)
  • A közvetlen bérek közterhei, járulékai
  • Kifejezetten a K+F tevékenységhez vásárolt és felhasznált anyagok bekerülési értéke, a felhasznált saját előállítású félkész termékek és késztermékek előállítási költsége
  • A K+F tevékenységek során felhasznált eszközök értékcsökkenési leírása
  • A tevékenység végzéséhez bérbevett eszközök bérleti díja
  • A tevékenységhez közvetlenül igénybe vett külső (kutatásnak, kísérleti fejlesztésnek nem minősülő) szolgáltatások (pl. mérések, minősítések, szállítások stb.) költsége
  • A kutatási, fejlesztési tevékenységhez vásárolt és használt kül-, és belföldi szabadalom vételára, licencdíj, know-how ellenértéke, illetve az immateriális javak közötti állományba vétel esetén ezek értékcsökkenési leírása stb.
Nem sorolhatók azonban a K+F tevékenység közvetlen költségei közé mindazok a költségek, amelyek nem a termeléssel, hanem pl. az értékesítéssel kapcsolatban merültek fel (pl. hirdetési, reklám, marketing költségek, stb.).