FAIL (the browser should render some flash content, not this).
Az innovációs járulék kötelezettség problematikája 2012-ben különös tekintettel a KKV besorolás buktatóira
PDF Nyomtatás E-mail

A kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény legfontosabb változása 2012. január 1-jétől kétség kívül az volt, hogy egy aprónak tűnő módosítás miatt jelentősen változott (bővült) az innovációs járulékfizetésre kötelezettek köre. Korábban hatályos törvény taxatíve felsorolta azokat a cég nagyságot jelző értékeket, melyek alatti értéket produkáló cégek nem voltak fizetésre kötelezettek. A 2012. január 1-jétől hatályos törvény úgy fogalmaz, hogy azok a gazdasági társaságok nem tartoznak e kötelezettség körébe, akik a 2004. évi XXXCI. törvény szerint kis- vagy mikro vállalkozásnak minősülnek.

Ez a látszólag kis változás jelentős tartalmi változást jelent, hiszen egy vállalkozás KKV besorolása sok buktatót rejt, s a nagyságot jelző paraméterek tekintetében a tulajdonosi struktúra alapján összeszámítási követelmény jelentkezik, így sok változás éppen ennek következtében vált 2012-től innovációs járulék kötelezetté.

Tapasztalataink szerint sok vállalkozásnak elkerülte figyelmét a változás, s tudtán kívül adókötelezettségét nem teljesítővé, szankcionálhatóvá vált.

Az alábbiakban segítségképpen összefoglaljuk azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek az innovációs járulék kötelezettséggel, a KKV minősítéssel kapcsolatban figyelembe veendők.

Kiket terhel és kiket nem terhel az innovációs járulék kötelezettség?

A kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény hatálya alá tartoznak a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság kivéve:
  • A kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis-vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaságot
  • a Magyar Nemzeti Bankot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságot
  • A cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságot és annak előtársaságát
  • A közhasznú nonprofit gazdasági társaságot
Mely vállalkozások minősülnek kis-vagy mikrovállalkozásnak?
 
Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek:
  • Összes foglalkoztatottainak létszáma 50 főnél kevesebb, és
  • éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg
Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek:
  • Összes foglalkoztatottainak létszáma 10 főnél kevesebb, és
  • éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg
Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot.
 
 
Hogyan kell meghatározni a nagyságot jelző paramétereket?
 
A mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló adatai alapján kell meghatározni.
 
Amennyiben egy vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Az újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.
 
Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a nagyságot jelző határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a kis-vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértéket vagy elmarad azoktól.
 
Önálló vállalkozás esetében az adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
 
Azon vállalkozás esetében, amelynek partner-vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak az adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
 
Azon vállalkozás esetében, amelynek partnervállalkozási kapcsolatai vannak, a saját adatai hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő azon vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak, de csak a tőkeérdekeltségük, illetve a szavazati arányuk %-ában. (A tőkeérdekeltségi és szavazati arány közül a nagyobbik mérvadó.)
 
Azon vállalkozás esetében, amelynek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozásai vannak, a saját adataihoz teljes mértékben (100 %-ban) hozzá kell adni e közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait, ha azok az összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek.
 
A partnervállalkozás adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha ezek a partnervállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolójában nem szerepelnek.
 
A kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással közvetlenül partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban arányosan már szerepelnek.
  
 
Mely vállalkozások minősülnek önálló, partner, illetve kapcsolódó vállalkozásnak?
 
Önálló vállalkozásról van szó, ha:
  • Ha a vállalkozás teljes mértékben független, vagyis
  • Nincs részesedése más vállalkozásban és
  • Nincs olyan vállalkozás, amely az adott vállalkozásban részesedéssel rendelkezne, vagy
  • 25 %-nál kevesebbet birtokol egy vagy több másik vállalkozás tőkéjéből vagy szavazataiból (a magasabbik értéket alapul véve) és/vagy kívülállók nem rendelkeznek 25 %-os vagy annál nagyobb részesedéssel a tőkében vagy szavazati jogokban (a magasabbik érték szerint).
A minősítés nem is olyan egyszerű, mert ha például több befektető is van, amelyek mindegyike 25 % alatti részesedéssel rendelkezik az adott vállalkozásban, de azok kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek, akkor az adott cég már nem tekinthető önálló vállalkozásnak.
 
A fentiektől eltérően az adott vállalkozás akkor is önálló vállalkozásnak minősül, ha a 25 %-os küszöbértéket elérte, vagy meghaladta az alábbi befektetők bármelyike:
  • állami befektetési társaságok, kockázati tőketársaságok
  • egyetemek és nonprofit kutatóközpontok
  • intézményi befektetők, beleértve a regionális fejlesztési alapokat
  • önálló helyi önkormányzatok, amelyek éves költségvetése 10 millió euronál kisebb és a lakosok száma 5 000 főnél kevesebb, és

a fenti befektetői 50 %-ot meg nem haladó részesedéssel rendelkeznek az adott vállalkozásban és a fenti befektetők nem kapcsolódnak egymáshoz.

Partnervállalkozásról van szó, ha:
  • Ha az adott vállalkozás egy másik vállalkozás tőkéjében vagy szavazati jogaiban 25 % vagy annál magasabb részt birtokol, és/vagy egy másik vállalkozás 25 %-os vagy annál nagyobb részt birtokol az adott vállalkozásban
  • Ha az adott vállalkozás nem kapcsolódik egy másik vállalkozáshoz, ami egyebek között azt jelenti, hogy szavazati jogai a másik vállalkozásban (vagy fordítva) nem haladják meg az 50 %-ot.
Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:
  • egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
  • egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
  • egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
  • egy vállalkozás a másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja
  • azok a vállalkozások, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással fentiekben megfogalmazott kapcsolatban
  • azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén állnak egymással fentiekben megfogalmazott kapcsolatban, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.
 
Mit nevezünk „szomszédos piac”-nak?
 
„Szomszédos piac” egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el.
 
Példák a KKV minősítés határértékeinek kiszámítására
 
1.    példa:
 
Az én vállalkozásom (A) tulajdonában van B vállalkozás 25 %-a és C vállalkozás 30 %-a, míg D vállalkozás 45 %-ban tulajdonosa az én vállalkozásomnak.
 
A létszám- és pénzügyi adataim kiszámításakor B, C és D adatainak megfelelő százalékát hozzá kell adnom az én „összesen” adataimhoz, tekintettel arra, hogy partner vállalkozásokról van szó.
 
Nálam összesen tehát = A 100 %-a + B 25 %-a + C 30 %-a + D 45 %-a
 
2.    példa:
 
Az én vállalkozásom (A) tulajdonában van B vállalkozás 55 %-a és C vállalkozás 75 %-a, míg D vállalkozás 60 %-ban tulajdonosa az én vállalkozásomnak.
 
Mivel a birtokolt részesedés minden esetben 50 % felett van, mind a négy érintett vállalat adatainak 100 %-át kell összeadnom, amikor az én létszám és pénzügyi küszöbérték adataimat kiszámolom. (A vállalkozások kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek)
 
Nálam összesen tehát = A 100 %-a + B 100 %-a + C 100 %-a + D 100 %-a
 
3.    példa:
 
Az én vállalkozásom (A) 51 %-ban van B vállalkozás tulajdonában, azonban B vállalkozásnak is van további két tulajdonosa: C vállalkozás 25 %-ban, D vállalkozás 40 %-ban. Ebben az esetben A és B vállalkozás kapcsolódó vállalkozások, C és D vállalkozások pedig B vállalkozás partnerei.
 
Nálam összesen tehát = A 100 %-a + B 100 %-a + C 25 %-a + D 40 %-a
 
4.    példa:
 
Az én vállalkozásom (A) partneri kapcsolatban áll B és C vállalkozásban, mert mindkét vállalkozás 25-25 %-ban tulajdonosa az én vállalkozásomnak. B vállalkozásnak van egy 60 %-os tulajdonosa, a D vállalkozás, míg C vállalkozásnak van egy 30 %-os tulajdonosa, az E vállalkozás. A B tulajdonosomnak tehát van egy kapcsolódó vállalkozása, a C tulajdonosomhoz pedig további partner vállalkozása.
 
Ebben az esetben az én adataimhoz hozzá kell adnom B és D vállalkozás együttes adatainak 25 %-át és C vállalkozás adatainak 25 %-át. Az E vállalkozás adatait nem kell hozzáadni, mert ez a partnervállalkozás nem közvetlenül felettem helyezkedik el..
 
Nálam összesen tehát = A 100 %-a +( B+D) 25 %-a + C 25 %-a
  
5.    példa:
 
Az Az én vállalkozásomnak (A) van két 20-20 %-os részesedésű befektetője B és C vállalkozás. Azonban B és C kapcsolódnak egymáshoz, mert B 51 %-ban tulajdonosa C vállalkozásnak.
 
Látszólag a vállalkozásom önálló vállalkozásnak minősül, mert tulajdonosainak részesedése nem éri el a 25 %-ot, azonban mivel a tulajdonosok egymáshoz kapcsolódnak csoportként birtokukban van az én vállalkozásom.
 
Nálam összesen tehát = A 100 %-a + B 100 %-a + C 100 %-a
 
 
Az innovációs járulék alapja és mértéke
 
Az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával.
Mértéke: 0,3 %
 
 
Az innovációs járulék és előleg bevallása és megfizetése
 
A járulékbevallás és a következő évi előlegbevallás határideje: a tárgyévet követő év május 31.
 
A járulékelőleg fizetése negyedévente történik az alábbi ütemezésben:
1.    tárgyév április 20
2.    tárgyév július 20
3.    tárgyév október 20
4.    tárgyévet követő év január 20.
 
Az innovációs járulékkötelezettség keletkezése évének első két negyedévi előleg bevallását 2012.04.20-i, illetve 2012.07.20-i határidőre kellett teljesíteni a 1249-es bevallás 1249-01 lapjának kitöltésével és elektronikus beadásával.
 
A 1249-02-es lapot a 2012. évben első ízben kötelezetté vált adózók esetén az első két előlegfizetési időszakot követő négy negyedévi előlegfizetési időszak tekintetében kellett benyújtani 2012.05.31-ig.
 
A 1249 számú bevallást kizárólag alapbevallásként lehet benyújtani, ugyanis a nyomtatvány kizárólag innovációs járulékelőleg bevallására szolgál. A benyújtott bevallások önellenőrzésére nincs mód.
 
A 2012. üzleti évre vonatkozóan az innovációs járulékkötelezettség elszámolása a társasági adóbevalláson történik 2013.05.31-ig. A tényleges járulékfizetési kötelezettség és az annak teljesítésére befizetett járulékelőleg különbözetét is eddig a napig kell megfizetni.