FAIL (the browser should render some flash content, not this).
Kisvállalati adó (KIVA) 2013
PDF Nyomtatás E-mail

A 2012 évi CXLVII. törvény ú,j választható adónemként vezette be a kisvállalati adót.

Első ránézésre igen vonzó lehetőségről van szó, hiszen azok, akik 2013 januárjától e törvény szerint kívánnak adózni mentesülnek a bérköltségeik utáni szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás terhektől (mint tudjuk ezek mértéke összességében a bérköltség 28,5 %-a), nem fizetnek továbbá társasági adót (módosított adózás előtti eredmény 10 %-a).

 

A KIVA mértéke viszont csak 16 %, ami azonban a személyi jellegű ráfordítások és a pénzügyi eredmény együttes összege alapján fizetendő.

Gondosan mérlegelendő tehát, hogy megéri-e váltani. Saját leegyszerűsített gyors számításaink alapján azoknak a cégeknek lehet hosszabb távon is előnyös adózási forma a KIVA, amelyeknél a személyi ráfordítások összköltségen belüli aránya legalább 30 %-os, miközben nem magas (kb. 10 % alatti) azoknak a tételeknek az aránya, amelyek költségek ugyan, de tényleges pénzkiadást nem jelentenek. Ilyenek az értékcsökkenési leírás, avagy kereskedelmi cégeknél a készletcsökkenés miatt elszámolt ELÁBÉ. Természetesen az sem mindegy, hogy várhatóan milyen pénzügyi jövedelmezőség várható, mert ha ez jelentős, akkor már szintén nem éri meg váltani. A váltás mellett szóló érv lehet az is, ha a cég a jövőben jelentős beruházásokat tervez.

Nem is minden vállalkozás élhet a jogszerű választás lehetőségével, pedig a döntésre már nincs sok időnk. Azok, akik jövő év elejétől már KIVA szerint kívánnak adózni, azoknak 2012.december 1. és 20. között ezt a tényt be kell jelenteni az adóhatóságnál. Az alábbiakban azokra a kérdésekre kívánunk választ adni, amelyek segíthetik a KIVA szabályainak megismerését, a választást megalapozó döntés meghozatalát.

 

Kik választhatják a kisvállalati adót?

A kisvállalati adót választhatja:

  • egyéni cég
  • közkereseti társaság
  • betéti társaság
  • Kft.
  • Zrt
  • szövetkezet és lakásszövetkezet
  • erdőbirtokossági társulat
  • végrehajtó iroda
  • ügyvédi iroda és közjegyzői iroda
  • szabadalmi ügyvivői iroda
  • külföldi vállalkozó
  • belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

 

akkor, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

  • az átlagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió Ft időarányos részét)
  • az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte, vagy függesztette fel
  • üzleti évének mérlegforduló napja: december 31.
  • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérleg főösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.

 

(A létszám és bevételi határok számításakor a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni.)

Fontos további követelmény, hogy az adóalanynak ne legyen 1 millió forintot meghaladó nyilvántartott, végrehajtható adótartozása, ugyanis ebben az esetben a bejelentése nem jogszerű.

 

Hogyan történik a bejelentkezés?

A KIVA adóalanyiság a választás adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával (legkorábban 2013. január 1-jével) jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1. és december 20 között lehet megtenni kizárólag elektronikus úton a ’T203KV számú nyomtatványon.

A határidő jogvesztő.

Nem jogszerű a bejelentkezés, ha a bejelentkezés napján az adózónak 1 millió forintot meghaladó végrehajtható adótartozása van. Az adózói bejelentkezés a bejelentést követő naptári év január 15-ig a ’T203KV nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának szintén nincs helye.

 

Melyek a KIVA által kiváltott adónemek?

A KIVA alanya mentesül a következő adók megfizetése alól:

  • társasági adó
  • szociális hozzájárulási adó
  • szakképzési hozzájárulás

 

A kisvállalati adó alapja

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és a személyi jellegű kifizetéseinek együttes összege. Az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege. (Minimum kisvállalati adóalap)

A személyi jellegű kifizetések alatt azokat a személyi jellegű ráfordításokat értjük, amelyek a Tbj. szerint járulékalapot képeznek. A pénzforgalmi szemléletű eredményt a következőképpen határozzuk meg:

Pénzeszközök záró értékéből kivonjuk a pénzeszközök nyitó egyenlegét, majd az így kapott értéket korrigáljuk a Katv. 20. §. (4)-(14) bekezdésében felsorolt adóalap-módosító tételekkel.

Csökkentő tételek például a hitel, vagy kölcsön felvétele, osztalék megszerzése. Ugyanakkor a vállalkozás pénzeszközeiből „kifelé” irányuló olyan pénzmozgások, mint hitel vagy kölcsön nyújtása, osztalék kifizetése növelik az adózás előtti eredményt. Ezek a pénzmozgások ugyanis nem a pénzügyi eredményesség miatt változtatják a pénzállomány értékét.

A KIVA alanya a Katv. 20.§- (9)-(12) bekezdéseit is figyelembe véve veszteségelhatárolásra jogosult.

 

A kisvállalati adó mértéke 

A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 %-a.

 

Hogyan történik az adóelőleg megállapítása, bevallása és befizetése?

Az adóelőleg megállapítása, bevallása és befizetése történhet

  • Havonta a tárgyhónapot követő hó 12-éig (ha az előző KIVA adófizetési kötelezettség az 1 millió forintot meghaladta, illetve az első 2013. évben ha a megelőző 2012. év bevétele a 100 millió forintot meghaladta) egyébként
  • Negyedévente a tárgynegyedévet követő hó 12-éig

Az adóelőleg alapjának megállapításakor az adózó két módszer közül választhat:

  • Egyszerűsített adóelőleg alap megállapítás:

Adóelőleg alap = Pénzeszközök adóelőleg megállapítási időszakban realizált változása + Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem összege + Adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett adóelőleg, osztalék, osztalékelőleg.

  • Az adóelőleg alapjának megállapításakor teljes körűen, valamennyi a Katv.20.§ (4)-(14) bekezdésben foglal valamennyi korrekciós tételt figyelembe veszünk.

Függetlenül attól, hogy az adózó az adóelőleget melyik szabály alapján állapítja meg, annak összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 %-a. (Minimum kisvállalati adóelőleg)

 

Hogyan történik az éves adóbevallás és adóbefizetés?

Az adóalany a kisvállalati adót 2013. adóévben a 13KIVA bevalláson vallja be, melynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-e.

Az adóévre megállapított adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, illetve a visszajáró adót szintén ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

 

Mikor szűnik meg a KIVA adóalanyiság?

A kisvállalati adóalanyiság megszűnik:

  • az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával
  • a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal
  • ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg a megszűnés napjával
  • az adóalany átalakulását megelőző nappal
  • az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla-vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg
  • az adóalany adószámát felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával
  • a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot
  • a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt.

Az adóalanyiság fenti módokon történő megszűnése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év kezdődik. Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.

 

Néhány - a KIVA választást segítő – összehasonlító számítás

Az alábbi példákban eltekintünk minden adóalap módosító tényezőtől, illetve azt feltételezzük, hogy ilyenek a vizsgált vállalkozásoknál nem merültek fel, továbbá feltételezzük, hogy a bevételek és költségek pénzügyi rendezése minden esetben megtörtént.

1. példa:

Tételezzük fel, hogy a vállalkozás összes bevétele 100 000 e Ft. Az összes költség és ráfordítás összege: 80 000 e Ft. Tehát az adózás előtti eredmény: 20 000 e Ft. (árbevétel arányos nyereség: 20 %)

A költségek és ráfordítások 25 %-át teszik ki a Tbj. járulékalapot képező személyi ráfordítások, 10 %-át teszi ki az értékcsökkenési leírás.

Érdemes-e bejelentkezni a KIVA hatálya alá?

Adóterhek, ha nem jelentkezünk be:

            Szociális hozzájárulási adó + Szakképzési hozzájárulás = 5 700 e Ft
            (80 000 * 0,25 *0,285)
            Társasági adó = 2 000 e Ft (20 000 * 0,1)
            Összes adóteher = 7 700 e Ft (5 700 + 2 000)

KIVA kötelezettség alapja:

            Személyi jellegű ráfordítások: 20 000 (80 000*0,25)
            + Pénzügyi eredmény: 33 700 (100 000 – 66 300)
            KIVA alapja együttesen: 53 700 e Ft
            KIVA összege: 8 592 e Ft (53 700 + 0,16)

            (A pénzügyi eredmény meghatározásánál természetesen az értékcsökkenési leírást és a bérköltség adóterheit nem számoltuk csökkentő tényezőként)

Ezeknél a feltételeknél nem célszerű a KIVA választása.

2. példa: 

Tételezzük fel, hogy a vállalkozás összes bevétele 100 000 e Ft. Az összes költség és ráfordítás összege: 80 000 e Ft. Tehát az adózás előtti eredmény: 20 000 e Ft. (árbevétel arányos nyereség: 20 %)

A költségek és ráfordítások 40 %-át teszik ki a Tbj. járulékalapot képező személyi ráfordítások, 5 %-át teszi ki az értékcsökkenési leírás. (Vegyük észre, hogy mindössze a személyi jellegű ráfordítások aránya nőtt, illetve az értékcsökkenési leírás aránya csökkent)

Érdemes-e bejelentkezni a KIVA hatálya alá?

Adóterhek, ha nem jelentkezünk be:

            Szociális hozzájárulási adó + Szakképzési hozzájárulás = 9 120 e Ft
            (80 000 * 0,4 *0,285)
            Társasági adó = 2 000 e Ft (20 000 * 0,1)
            Összes adóteher = 11 120 e Ft (9 120 + 2 000)

KIVA kötelezettség alapja:

            Személyi jellegű ráfordítások: 32 000 (80 000*0,4)
            + Pénzügyi eredmény: 33 120 (100 000 – 66 880)
            KIVA alapja együttesen: 65 120 e Ft 
           KIVA összege: 10 419 e Ft (65 120 * 0,16)

Ezeknél a feltételeknél már nagyon is meggondolandó a KIVA választása.

3. példa:

Tételezzük fel, hogy a vállalkozás összes bevétele 100 000 e Ft. Az összes költség és ráfordítás összege: 95 000 e Ft. Tehát az adózás előtti eredmény: 5 000 e Ft. (árbevétel arányos nyereség: 5 %)

A költségek és ráfordítások 40 %-át teszik ki a Tbj. járulékalapot képező személyi ráfordítások, 5 %-át teszi ki az értékcsökkenési leírás. (Vegyük észre, hogy a 2. példához képest mindössze az árbevétel arányos nyereség csökkent.)

Érdemes-e bejelentkezni a KIVA hatálya alá?

Adóterhek, ha nem jelentkezünk be:

            Szociális hozzájárulási adó + Szakképzési hozzájárulás = 7 980 e Ft
            (80 000 * 0,35 *0,285)
            Társasági adó = 500 e Ft (5 000 * 0,1)
            Összes adóteher = 8 480 e Ft (7 980 + 500)

KIVA kötelezettség alapja:

            Személyi jellegű ráfordítások: 28 000 (80 000*0,35)
            + Pénzügyi eredmény: 17 730 (100 000 – 82 270)
            KIVA alapja együttesen: 45 730 e Ft
            KIVA összege: 7 317 e Ft (45 730 * 0,16)

Ezeknél a feltételeknél indokolt a KIVA választása.

4. példa:

Tételezzük fel, hogy a vállalkozás összes bevétele 100 000 e Ft. Az összes költség és ráfordítás összege: 80 000 e Ft. Tehát az adózás előtti eredmény: 20 000 e Ft. (árbevétel arányos nyereség: 20 %)

A költségek és ráfordítások 25 %-át teszik ki a Tbj. járulékalapot képező személyi ráfordítások, 10 %-át teszi ki az értékcsökkenési leírás. Ugyanazokkal a feltételekkel állunk tehát szemben, mint amit már megismertünk az 1. példánál. Tudjuk azonban, hogy a vállalkozás 50 000 e Ft beruházást fog megvalósítani.

Érdemes-e bejelentkezni a KIVA hatálya alá?

Adóterhek, ha nem jelentkezünk be:

            Szociális hozzájárulási adó + Szakképzési hozzájárulás = 5 700 e Ft
            (80 000 * 0,25 *0,285)
            Társasági adó = 2 000 e Ft (20 000 * 0,1)
            Összes adóteher = 7 700 e Ft (5 700 + 2 000)

KIVA kötelezettség alapja:

            Személyi jellegű ráfordítások: 20 000 (80 000*0,25)
            + Pénzügyi eredmény: - 16 300 (100 000 – 66 300 – 50 000)

            KIVA alapja együttesen: 20 000 e Ft (Minimum szabály)
            KIVA összege: 3 200 e Ft (20 000 * 0,16)

Ezeknél a feltételeknél kifejezetten előnyös a KIVA választása.